A Köztes Világ
Vajon az emberek élete csak erre az egy életre vonatkozik!? Nagyon fontos fel tennünk a kérdést magunkban....Vajon ennyi lenne maga az életnek a célja ! Megszületsz, élsz aztán meghalsz. Sokan vagyunk ezzel a kérdéssel sokan, és sokan keressük egyre, több helyen a megoldást!
Íme itt egy..
Halálunk pillanatában el hadjuk fizikális testünket és át kerülünk egy un. asztrális síkba.
Asztrális sík: Az a hely ahol a nem testi teremtmények vannak jelen.
Nem-testi teremtmény minden olyan szellem, lélek , erő, hatás, forma, mely akarattal, tudattal rendelkezik de testtel nem.
A TISZTÁNLÁTÁS ÉS A "SZELLEMEK"
"Amikor a fiam 3 éves lett, elkezdett énekelni egy lengyel nyelvű gyerekdalt, amit a férjem nagymamája énekelt minden babának a családban... A nagyi a fiam születése előtt meghalt. Egyikünk sem beszél vagy énekel lengyelül."
"- Mind meghalunk
- Tudom, kicsim. Ez hozzátartozik.
- Te holnap halsz meg."
"A lányom komoly fejsérülést szenvedett 11 hónaposan. Három napig kómában volt. Utána éveken keresztül valahányszor esett, azt mondta: »Olyan az illata, mint Istennek.«
Ha tehát valaha is érdekelt, milyen Isten szaga, íme."
"5 éves lehetett a lányom, amikor azt mondta, te vagy mind közül a legjobb anyukám. Megmondtam neki, hogy én vagyok az egyetlen anyukája. Rám nézett, és azt mondta: nem, te a harmadik vagy, de téged szeretlek a legjobban."
"A 7 éves fiammal kettesben túráztam. Kísérteties csönd volt. Váratlanul megszólalt: »A fák áldozatot követelnek.«"
"1991-ben egy gyerekorvos rendelőjében dolgoztam. Egy 5 évest vizsgáltam. Vidéken élt, nem voltak barátai, magántanuló volt, a szülei nem tartottak tévét. Egyszer csak a vizsgálat közepén rám nézett: »A bátyád megmentette az életemet a Sivatagi Viharban.« Kirázott a hideg és elsápadtam. A bátyám Irakban szolgált."
"Amikor gyerek voltam, arra ébredtem, hogy egy magas ember masszírozza a lábamat. Nem mertem sikítani. A szüleim nem hittek nekem, de kinézetre a bátyámra hasonlított, aki még születésem előtt meghalt. Az ő szobájában és ágyában aludtam. A játékai néha maguktól bekapcsolódtak."
"Amikor a lányom 2 éves lehetett, egyszer az asztal alatt találtam rá, ahol a férjem egyik régi gyerekkönyvét lapozgatta, mintha olvasna. Megkérdeztem, mit csinál.»Nagymamával olvasunk« felelte. A férjem anyja két évvel a lányom születése előtt meghalt. Az ő könyve volt."
"Az apukám egy nappal a születésnapja előtt meghalt. Így nagyon szomorúak voltunk a születésnapján. Az unokahúgom (4 éves) odament anyukámhoz, és azt mondta: "Nagyapa itt van, azt mondja, ne sírj, mert az ő szíve is megfájdul." A kislány soha nem találkozott vele. Anyu megkérdezte, hogy néz ki a nagypapa. "Mint Mapule néni" mondta. Stimmel, kiköpött apám vagyok."
"Amikor az unokahúgom 7 éves volt, megkérdezte, miért tartunk halott nagymamákat a padláson.
Azután nevetett."
"Egyszer vigyáztam egy kissrácra, és megkért, hogy menjünk le a pincébe játszani, ahol azt mondta: »Ha beraknak egy dobozba, nem hall senki. Itt sem hall senki. « Azzal megharapott."
"Az unokahúgom úgy egy hónapos lehetett, amikor a nagynéném meghalt. Amikor a kislány 3-4 éves volt, megkért, hogy vigyem ki hintázni. A két hintája közül az egyik lengett, de azt gondoltam, biztos a szél mozgatja. Az unokahúgom beszélni kezdett hozzá, és amikor megkérdeztem, kivel beszél, azt felelte: "Annie Mae Adamsszel". (A nénikémmel.)"
"5 éves: Elvehetlek feleségül?
Én: Sajnálom szívem, de nem, van barátom.
5 éves (elgondolkozik): Na és ha meghalna?"




