Démonológia

A DÉMONOK LÉTEZÉSE "Valóban azt tanítja a Biblia, hogy a démonok léteznek?" A válasz: "Igen". 

A Biblia azt tanítja, hogy léteznek a démonok, és ezt három dologból láthatjuk. A. Az Újszövetség minden egyes írójától A démonok létezését minden egyes újszövetségi író megemlíti, kivéve a Zsidókhoz írt levél íróját, aki Sátánt említi meg, mint a démonok vezetőjét. 6 Máté a démonokat a következő helyeken említi: Máté 4:24, 8:16,28,31,33, 9:32-34, 11:18, 12:22,24, 15:22, 17:18. Márk megemlíti a démonokat a következő helyeken: Márk 1:32,34, 3:15,22, 6:13, 7:26,30, 9:38, 16:9. Lukács két könyv szerzője az Újszövetségben, s mindkét könyvében megemlítette a démonokat. Lukács evangéliumában: Lukács 4:33, 7:33, 8:2,27,35,36,38, 9:1,49, 11:15 részekben. Második könyvében, az Apostolok Cselekedeteiben is megemlíti Lukács a démonokat: 5:16, 8:7, 16:16-18, 19:12-16. János az Újszövetség öt könyvét írta, s ebből háromban megemlíti a démonokat. János evangéliumában 8:48-49,52, 10:20-21, I. János 4:1-3, és Jelenések könyve 8:10-11, 9:1-21, 12:7,9, 16:13-14, 18:2 verseiben. Pál, aki az Újszövetség könyveinek nagy részét írta, három könyvben említi a démonokat: I. Korinthus 10:20-21, Efézus 6:12, I. Timóteus 4:1 versekben. Jakab a démonokat a Jakab 2:19, 3:15 versekben említi. Péter II. Péter 2:4-ben említi a démonokat. Végül, Júdás Júdás 6-ban említi a démonokat. Az Újszövetség minden írója írásai során valahol megemlíti a démonokat - egy kivétellel, a Zsidókhoz írt levél ismeretlen írójának kivételével. Ám ez a szerző is megemlíti Sátánt és ha Sátánban hitt, akkor nyilvánvalóan a démonok létében is hinnie kellett.

Jézus tanításaiban és tetteiben 

A második módja annak, hogy megmutassuk a démonok létezését az, hogy Jesua (Jézus) két módon is elismerte a démonok létezését. Először is azt tanította, hogy a démonok valójában léteznek (Máté 7:22, 10:8, 12:27-28, 25:41, Márk 7:29, 16:17, Lukács 10:20, 11:18-20, 13:32). Másodszor, világosan felismerte a démonok létezését, mivel démonokat űzött ki. A tény, hogy Jesua démonokat űzött ki az a tettein keresztül mutatta meg azt, hogy tanított a démonok létezéséről (Máté 12:22-29, Márk 1:39, 5:1-20, Lukács 4:35, 41, 8:29-33, 9:42, 11:14). Jesua egyértelműen felismerte a démonok létét mind a tanításaiban, mind pedig a cselekedetei által. 

 A tanítványok felismerésében 

A harmadik mód, ahogyan a Biblia egyértelműen tanítja a démonok létét az, hogy a tanítványok - mind az apostoli körön belül, és azon kívül is - felismerték a létezésüket. Máté 10:1 szerint az apostoli kör felismerte a démonok létezését. Az apostoli körön kívül a hetven tanítvány is felismerte a démonok létezését (Lukács 10:17). Kétség sem férhet ahhoz, hogy a Biblia világosan és egyértelműen tanít a démonok létezéséről.

A DÉMONOK NEVEI 

Az Írás számos nevet ad a démonoknak. Ezt a témát két kategóriában vizsgáljuk: először a démonok Ószövetségben használatos neveit, majd pedig az Újszövetségben használt neveiket. A. Ószövetségi elnevezések A démonokra vonatkozóan összesen tizenkét nevet találunk az Ószövetségben. Először is gonosz angyaloknak nevezik őket (Zsoltárok 78:49), hiszen pontosan azok. Az angyal szó "hírvivőt" jelent és a démonok a Sátán hírvivői, akit az Írás "a gonosz"-nak nevez. Másodszor, Isten fiainak neveztetnek. Amikor ezt a kifejezést használja az Ószövetség, az mindig angyalokra utal. Néha jó angyalokra utal, ám gonosz angyalokra, vagy démonokra is utalhat (I. Mózes 6:2,4). A harmadik ószövetségi név a shedim, egy héber szó, melynek jelentése "uralkodni", vagy "úrnak lenni". V. Mózes 32:17 és Zsoltárok 106:37 démonokra használja. Ez az elnevezés a démon azon vágyát tükrözi, hogy uralkodjon, úr legyen egy ember életében vagy belülről - benne lakozva -, vagy kívülről irányítva őt és cselekedeteit. A negyedik ószövetségi név a seirim, s a szó azokra a démonokra utal, akik kecske formájában léteznek. A későbbiekben látjuk majd, hogy vannak olyan démonok, akik állatszerű vonásokkal rendelkeznek. Néhányan kecske formájában léteznek és az ő nevük a seirim. Nem véletlen, hogy sátáni csoportosulások gyakran a kecskefejet használják jelképül. A héber szövegben ezt az elnevezést a következő helyeken találjuk: III. Mózes 17:7, II. Krónika 11:15, Ézsaiás 13:21, 34:14. Az ötödik ószövetségi név a lilit, egy héber szó, amely éjszakai démonra, vagy "az éjszaka démonaira" vonatkozik. A héber szövegben Ézsaiás 34:14-ben használják a démonokra. A hatodik ószövetségi elnevezés a gonosz lélek (I. Sámuel 16:14-16, 23-24, 18:10, 19:9), ami a démoni természetet hangsúlyozza. A démon spirituális lény, de gonosz spirituális lény, olyan, amelyik elbukott. A hetedik ószövetségi név a hazug lélek (I. Királyok 22:21-22), s ez a kifejezés azt írja le, amilyenek a démonok: hazugok és hamisság jellemzi őket. A nyolcadik ószövetségi elnevezés a halottidézők (V. Mózes 18:11, Ézsaiás 8:19, 19:3). Ezt a nevet olyan démonokra használják, akik boszorkányokkal, szellemidézőkkel és ehhez hasonló emberekkel vannak kapcsolatban. Azok a démonok, akik médiumokon, varázslókon és boszorkányokon keresztül mutatkoznak meg, azok a halottidézők. A kilencedik ószövetségi név a gad (magyarban "Gád" a szerk.), amelynek jelentése "szerencse". Ez az Ézsaiás 65:11-ben említett szerencse démona. A tizedik ószövetségi elnevezés a meni (magyarban "Meni" - a szerk.), amelynek jelentése "sors". Ezt a nevet is Ézsaiás 65:11-ben találjuk. A tizenegyedik ószövetségi név az elilim (Zsoltárok 96:5). Az angolban ezt a szót gyakran "bálványnak" fordítják, ám az elnevezés valójában a bálványimádás démonaira utal. A 8 bálványimádás hátterében démoni tevékenység áll, s azoknak a démonoknak, akik kifejezetten ebben a munkában vesznek részt, elilim a neve. A tizenkettedik ószövetségi név a ketev (Zsoltárok 91:6), héber megnevezés, amelynek jelentése "pusztítás". Azokra a démonokra vonatkozik ez a név, akik pusztító, romboló munkában vesznek részt.

 B. Újszövetségi elnevezések Az Újszövetségben található elnevezéseknek négy kategóriája létezik. 1. Azonos görög szótövű nevek Az első kategóriába azok az elnevezések tartoznak, amelyekben szerepel a "démont" jelentő görög szótő. A démont jelentő görög szótő jelentése "intelligencia, értelem". A démonok intelligens lények, s a démont jelentő szótövet az Újszövetség hetvenkilenc alkalommal használja. A démont jelentő alapvető szótőből hat különböző alak alakult ki. Az első alak a daimon (Máté 8:31), amelynek jelentése "gonosz erő". A második alak a daimonion. Ez a legalapvetőbb kifejezés a démon szóra és összesen hatvanhárom alkalommal használják. Az egyik példa Lukács 4:33-ban található. A szótő harmadik alakja a daimoniodes, melynek jelentése "démoni" és egyetlen alkalommal használják, Jakab 3:15-ben. A negyedik alak a daimonizomai, melynek jelentése "belülről démon által irányított". Tizenhárom alkalommal használják, amelyek közül az egyik Máté 4:24. Az ötödik alak a deisidaimonesteros, amelynek jelentése "tisztelegni a démonok előtt". Az okkult világát hangsúlyozza és az Újszövetség csupán egyszer használja (Apostolok Cselekedetei 17:22). A hatodik alak a deisdamonis, vagyis "démon-imádat". Ez a szó is szorosan kapcsolódik az okkult-világához és csak egyszer használják (Apostolok Cselekedetei 25:19). 2. A "lélek" szót tartalmazó nevek A démonok neveinek második kategóriája azon szavak csoportja, amelyekben szerepel a lélek szó. A lélek szót összesen negyvenhat alkalommal használják démonokkal kapcsolatban, és öt különböző név létezik rájuk. Az első a gonosz lélek (Lukács 7:21, Apostolok Cselekedetei 19:12-16). Második a tisztátalan lélek (Máté 10:1, 12:43, Márk 1:27, 3:11, 5:13, Apostolok Cselekedetei 5:16, 8:7, Jelenések 16:13). Harmadik a gonosz lélek (Lukács 11:26). Negyedik a hitető lelkek (I. Timóteus 4:1). Az ötödik név a "lelkek" és "démon" szavakat kombinálja, az ördögi lelkek kifejezéssel (Jelenések 16:14). 3. Angyalok A démonok neveinek harmadik kategóriája az angyalok. Az angyal szó "hírvivőt" jelent, s a démonokra azért utalnak angyalokként, mert ők is hírvivők, a Sátán angyalai (Máté 25:41, Jelenések 12:7-9). 4. Pusztítás A negyedik kategória a pusztítás név. Ez a mélység démonának neve Jelenések 9:11 szerint. Héber neve az Abaddon, a görög neve pedig Apollyon. Akár a héber, akár a görög nevet használják, a jelentés mindkét esetben ugyanaz: pusztítás.

A DÉMONOK EREDETE 

A démonok eredetét vizsgálva szükségszerű két csoportra osztani őket: a szabadon és a rabságban lévő démonok csoportjára. Végső soron minden démonnak - akár szabad, akár fogságban lévő - ugyanaz az eredete, ők azok az angyalok, akik Sátán bukásakor vele együtt elbuktak. Eredetileg az összes démon szabad démon volt, ám közülük néhányat azóta bezártak. Fontos emlékeznünk erre a különbségre. A. A szabadon lévő démonok eredete 1. A démonok és bukott angyalok ugyanazok Ahhoz, hogy megértsük a szabadon lévő démonok eredetét, fontos megértenünk, hogy a démonok és a bukott angyalok egy és ugyanazon személyek, nem tartoznak két különböző kategóriába. Öt dologból látjuk, hogy ugyanazok. 10 a. Ugyanaz a Sátánhoz fűződő kapcsolatuk Az első bizonyíték az, hogy a démonoknak és a bukott angyaloknak is hasonló a Sátánhoz fűződő kapcsolatuk. Erre a kapcsolatra négyféle példát látunk. Először is, Sátánt, aki angyal, a démonok fejedelmének nevezik (Máté 12:24). Ez azt jelöli, hogy azok, akik őt követik, szintén angyalok. Másodszor, Sátán angyalainak jól szervezett rangsora van (Efézus 6:11-12), s ésszerű feltételezni, hogy az angyaloknak ez a bukott rendje démonokból áll. Harmadszor, az ördög angyalaiként utalnak rájuk (Máté 25:41) és minden valószínűség szerint démonok. Negyedszer, Sátán angyalainak is neveztetnek (Jelenések 12:7-9) és ez is arra utal, hogy a démonokkal egyenlőek. Ez a négy rész azt mutatja, hogy a bukott angyaloknak és démonoknak hasonló a kapcsolata Sátánnal, ami arra utal, hogy egy és ugyanazon személyek. b. Ugyanaz a lényegi lét A második bizonyíték arra, hogy a bukott angyalok és a démonok egy és ugyanazon személyek: ugyanaz a lényük lényege. Ők mindannyian spirituális lények. c. Ugyanazok a tevékenységeik A harmadik bizonyíték a démonok és bukott angyalok hasonló tevékenységére, hogy mindegyikük emberi lakhelyet keres és Isten és ember ellen küzdenek. A bukott angyalok ezt teszik (Jelenések 9:1-2,11,13-15) és a démonok is ugyanezt teszik (Jelenések 9:3-10, 16-21). Ez is azt jelöli, hogy a bukott angyalok ugyanazok, mint a démonok. d. Ugyanaz a lakhely A negyedik bizonyíték arra, hogy a bukott angyalok ugyanazok, mint a démonok: mindegyiküknek ugyanaz a lakhelye, a levegő; mindegyikük az atmoszférikus mennyben lakozik (Efézus 2:2, 6:12, Jelenések 12:7-12). e. Ugyanazok a bibliai szövegekben Az ötödik bizonyíték arra, hogy a bukott angyalok és a démonok ugyanazok: a bibliai szövegekben vagy démonokra, vagy bukott angyalokra találunk utalást, ám a kettőre együtt nem. Egyetlen vers sem említ egyazon időben démonokat és bukott angyalokat egyszerre, minden rájuk vonatkozó írásrész vagy az egyiket, vagy a másikat említi. Ahhoz, hogy megértsük a szabadon lévő démonok eredetét, emlékeznünk kell arra, hogy a démonok és a bukott angyalok ugyanazok. Ha ezt megértjük, akkor a szabadon lévő démonok eredetét is könnyen megértjük. A szabadon lévő démonok, akik bukott angyalok, Sátán bukásának idejéről származnak, hiszen a démonok azok az angyalok, akik Sátánnal együtt elbuktak. 2. Sátán bukásának hatása az angyalokra Ezékiel 28:11-19 leírja Sátán bukását, aki kereskedése bősége miatt bukott el (16. vers). A héber terminológia arra utal, hogy Sátán egyik angyaltól a másikig ment és rágalmazta Istent azért, hogy az angyalok hűségét magának biztosítsa. Az angyalok egy részét megtévesztette a sátáni hazugság, hogy megvalósítja az öt akaratát, beleértve azt a vágyát, hogy olyan legyen, mint Isten (Ézsaiás 14:12-14). Néhány angyalt meggyőzött Sátán követelése, ám a többségüket nem győzte meg. Akiket a Sátán meggyőzött, azok buktak el vele együtt. Ezek a démonok vannak szabadon és teljesítik a Sátán parancsait.

Az angyalok bukásának három eredménye volt: először is elveszítették eredeti szentségüket; másodszor, romlottá lett a természetük és a viselkedésük, s erre számos ó- és újszövetségi elnevezésük is utal; harmadszor, ezek az angyalok lettek Sátán démonai. B. A bezárt démonok eredete A bezárt démonok eredetének vizsgálatakor egy másik megkülönböztetést is szem előtt kell tartanunk, mert a bezárt démonoknak két kategóriája létezik: átmenetileg bezárt démonok és végleg bezárt démonok. 1. Átmenetileg bezárt démonok Néhány démont átmenetileg bezárnak, miután kiűzik őket egy személyből. A légió nevű démon Lukács 8:31-ben nem akarta, hogy bezárják, ezért azt kérte, hogy hadd költözhessen a disznókba. Néhányukat átmenetileg bezárják, miután kiűzik őket, majd később kiengedik őket. Sok más démon is átmeneti bezártságban él most, de a nagy nyomorúság ideje alatt bizonyos ítéletek alkalmával elengedik őket. Jelenések 9:1-11 szerint ezeket a démonokat egy öthónapos időszakra engedik el, hogy a végletekig gyötörjék az embereket, de ne öljék meg őket. Jelenések 9:13-21 kétszázmillió démon elengedéséről beszél, akik majd megölik a világ népességének egyharmadát. Az átmenetei bezártság helye ezeknek a démonoknak a mélység. Néhányuk már itt van fogva tartva és a nagy nyomorúság idején eresztik szabadon őket; mások átmenetileg vannak fogva tartva itt, miután kiűzték őket, s később ismét szabadon eresztik őket, hogy Sátán parancsait teljesítsék. 2. Véglegesen bezárt démonok A bezárt angyalok második kategóriája azok a démonok, akiket véglegesen bezártak és soha nem fogják őket szabadon engedni, hanem egyenesen a tűznek tavába kerülnek. Ezekkel a véglegesen bezárt démonokkal három írásrész foglalkozik. a. I. Mózes 6:1-4 Hívők köreiben is nagy vitát kavar az a kérdés, hogy ez a rész angyalokra utal-e vagy sem. Ennek a résznek az a célja, hogy megmutassa azt, hogy olyan angyalokra utal, akiket véglegesen bezártak. Ahhoz, hogy ezt bizonyítsuk ezeket a verseket szóról-szóra, részletesen kell tanulmányoznunk.